70×70 cm, olaj, vászon
Ez a műalkotás a nemi szerepek újraértelmezését kritikusan vizsgálja a kortárs társadalomban. Olyan nőket ábrázol, akik annyira emancipálttá és önérvényessé váltak, hogy inkább megkérdőjelezik a hagyományos hatalmi dinamikát – amit a „békakirály” megsütése szimbolizál (ahelyett, hogy megcsókolnák). A függetlenség, a karrier és az önmegvalósítás iránti törekvésük eltérést jelent a hagyományos, bibliai gyökerű férfi-nő kapcsolattól, ahol a férfi ideális esetben gondoskodó és védelmező vezető.
Véleményem és tapasztalatom szerint egy nő számára mélyen kielégítő érzés egy erős férfival lenni – egy olyan férfival, aki becsülettel vezet, nyugodt erővel véd, és rendíthetetlen tisztelettel támogat. Vele biztonságban érzi magát, teljesen önmaga lehet, habozás nélkül lehet egyszerre lágy és erős. Jelenléte békét, önbizalmat és mély megbecsülés érzését adja neki. Vele nem kell mindent egyedül cipelnie.